A viaszképek – encaustic technika – az egyik legősibb festészeti eljárás. Olvasztott viaszt és pigmentet viszek a vászonra, melegítem, simítom, majd egy részét visszahúzom vagy lekaparom. Ami megmarad, az a lenyomat: réteges, mély, néha kicsit titokzatos felület.
Az asztalon viasz, ecset, vagy akár vasaló és fénylámpa is szerepelhet – a hő a legfontosabb segítő. A viasz gyorsan megköt, ezért határozottan kell dolgozni, ugyanakkor a rétegek egymásra épülnek, mint az időben felgyülemlett emlékek. A színek áttetszőek maradhatnak, vagy éppen telítettek – minden kép más hangulatot kap.
Eszközök és alapanyagok
A viaszos technikához olvasztott viasz, természetes szőrű ecset és hőforrás kell – a rétegek így olvadnak össze.
Az eszközképek a Wikimedia Commons közösségi tárhelyéről származnak, szabad felhasználású licencek alatt.